2011. december 31., szombat

ééés gép. kár, hogy nem az enyém. lassan elfelejtem az egér formáját. lassan elfelejtem a zenéim, mert most csak azok járnak ki, amik telómon tanyáznak. whitelies igeeeen ♥ lassan elfelejtem az osztályom értelmesebbik felét, mert ugye hogyhogynem a hülyefelével találkozok? lassan elfelejtem a filozofálós énem... magamba temetem. és ez nem tetszik. tért kell nyernem, a gépem visszaszerzésével. egyetlen dolog, ami talán hiányzik az a blog. azokkal, akik akarnak velem kommunikálni képesek rá. pedig Csvel nem is csináltunk még Telefonszámlát. ja és, hogy ki ne maradjon lassan elfelejtem milyen voltam. megváltoztam és nem tudok ezzel mit kezdeni. valamilyeimet magamba fojtottam, és valamilyeimet tökéééélyre fejlesztettem. bár tudnám mi is a jó benne és mennyire... fura álmok gyötörnek és nem tudok aludni. ma engedtem a kíváncsiságomnak. nem kellett volna. és ilyenkor magamban sírva vérzek. Csvel akarok beszélni. Cs segít.... fura ha baj van egyből rá is van szükségem..
*köszi az együttérzést
*jól esik
*milyen jó hogy vagyunk egymásnak
*van kivel megosztani a problémáinkat
true. epic. mybrooo!
és annyi mindennek nem látom értelmét pedig rejtve biztos van.
vámpírokbálja ♥ köszönöm!
szóval 2011.
egy szar kezdetből jót hoztam ki. bár nem biztos, hogy ez így igaz lenne. bár lenne az. mindenesetre sokoldalú.
sírtam
ismerkedtem
kinyíltam
összejött sokminden
sokminden nem. ezvan
egy embert "birtoklok"
boldog voltam
kék voltam
csúnyúltam
álltam bukásra
komolyodtam
lesüllyedtem mások szintjére
balhéztam
hátbaszúrtak
elvesztettem sokmindenkit
nyertem legalább egy igaz embert magamnak
sírtam és sírattam sokmindent
olyat tettem, aminek nem volt értelme
szenvedtem
rexiálódtam. nem volt jó
drinkorexiálódtam is
félek
féltem sokmindent bevallani
színészkedtem
sírtam
gyűlöltem és haragudtam, bár értelme nem volt
álmodtam
próbálok így pár órányira a jövőtől nem mindent elbaszni. aludni akarok. álmodni. hogy tudjam milyen jó is... elfelejtettem milyen jó élni...

2011. december 30., péntek

valamiért mindig azt hiszem, hogy az őszinteség fontos és számít... tévedni lehet.

2011. december 29., csütörtök

6

a kezem fogd, szorítsd meg
megóvlak téged én minden bajtól
lásd itt vagyok, ne sírj már!

biztonságban vagy itt, a karomban
a kapocs köztünk törhetetlen
lásd, itt vagyok, óh, ne sírj!

a szívem vigyáz rád
a szívem vigyáz rád
mostantól, és mindöröké már.

a szívem vigyáz rád
hisz mindegy, ki mit mond
a szívem vigyáz rád, mindig.
mindig.

2011. december 28., szerda

félek... nem szeretek bűnözni...

2011. december 23., péntek

... a gép meg elment. 
ilyenkor nem tudom megőrizni felettébb fennkölt gondolataim. de pár: hogy úgy suhan el mellettünk egy mentőautó benne egy élettel... sosem gondolkodtam el olyanon, hogy mi van ha attól függ milyen gyorsan rongyol, annyival kevesebb maradt már a kedves utasnak... és a "sok" élet? a sok feleslegesen eltöltött perc? meg a mindenszar? nemtudom... próbálom értelemmel tömni az üres beletlen órákat. nemtudom mi sikerül... az iskola, ami alapból értelmetlen és valami gátol abban hogy színesebbé tegyem. ja meg a színek.
reggel sötétben buszoztam, és régi emlékeket idézett elő. furánjó emlékeket. mikor más volt az életvitelem és nem voltam ilyen bszottlusta... akkor hajnalban is csak a sötét létezik. féltem bevallom. de fogalmam sem volt miért tömtem mégis a fülembe a zenét és miért nyugodtam meg... talán mert hangosan énekeltem és nem számított ki van a közelemben és mennyire ártalmas. nem tudom kiismerni magam. félek elengedni mert nem tudom mi lesz. szerdán nem volt baj. szerdán olyannal voltam, akit szeretekismerekmegbízokbenne és mellette kevesebb esély van agyelvándorolásra. de mással nem merek. félek. nem is tudom mi a jó szó. ezerarcú? sokarcú? sokszínű? kétszínű? idióta!!!
ennyi vagyok mikor nem tudom ki vagyok. félek iksztől.

2011. december 20., kedd


tumblr-ön találtam egy képet miszerint azért hallgattatunk valakivel zenét mert a dalszövegben minden benne van amit mondani lehet.
nagyon igaz.
ha valamelyik célom megvalósításához túl csóró vagyok, rájöttem, magamból kell annyit kifacsarni, hogy elismerjenek. nekem még maradt lelkem, de nem sok. az a kevés maradék is korcs. rossz keveréke az akarásnak és a nem akarásnak.
R gitár
a tündérországom.
?
ő csinálja rosszul!
iskolaiagymenés volt.
sosemunommeg
sosemálmodtammeg
f*ckin' balanced
segített. tényleg.
most pedig bocsánatot kérek, ha esetleg sérülést szenvedett a kis lelkecskétek. irigylem azokat, akik ezeken még megrökönyödtek.

2011. december 19., hétfő

ma sem voltam teljesen tiszta... kezdek "kiszeretni" belőled. akkor jobb. legyőzöm a vágyaim és magam vagyok. nem gondolok. semmire az égvilágon. csak a sok hülyeség. átrámoltam a szobám. tumblroztam de attól mégrosszabb lett, pedig máskor segíteni szokott... hallgattam R zenét, attól is jobb szokott lenni de semmi. beszélni nem fogok vele mert kiröhög és nem akarok sírni neki ha ő sem teszi. de így rossz... fura. ki kéne józanodnom. majd holnap. majd holnap. majd holnap rajzfakton. utolsó az évben!
és meg is lesz a megoldás. ha olyan problémákat vetítek magam elé, amik nem is valósak akkor lehet bajom. de mivel nem, ezért legyőzhetők. és nem adom fel. holnap hajnalban kelek. kielégítem igényeim és... sikítok. hajnal négykor csak nem nézhetnek csúnyán...
nem érintkezek. nem siránkozok. nem hallgatok zenét (jézusom!!!!) nem hányok. nem gondolkodom. nem emlékezem. nem hagyom el ipszilont.
örvendeni fogok ha ebből egyet is sikerül betartani...
jobbat is tudok. nem szabad problémaként tekinteni rá. egy furcsa szarság, ami motoszkál itt bent. mintha nem szokna más is. pár nap és nem is fogok emlékezni. semmire. agymosást végzek holnap. igazából miről is van szó?  minden oké lesz! én leszek az akit sosem kell félteni. jól leszek.
utolsó Birdy lesz, de ezt most nagyon eltalálta!

maybe i had said something that was wrong
can i make it better with the lights turned on

i have never felt this way!!!

2011. december 18., vasárnap

'cause all you do is hope. you're all f*cking hopers..

sosem gondoltam volna hogy egyszer ezt írom... de talán a pörgés az ami életben tart még mindig... tegnap pörögtem nem keveset. aztán leeresztettem és egy kis fetrengés a fóti kastély kertjében jót tett. ezekután már tudtam hogy az ablakon kiugorva is kielégíthetem ezen vágyam. nem kell a sok részeg közt kivergődni. és szocializálódtam. és boldog voltam. furcsa, hogy ismét csak segédszerekkel. de úgy látszik ez már nem fog változni. zabáltam de csak mert nem tudtam kontrolállni. sajttorta ♥ de most úgyis jönnek az ünnepek, lehet depizni. hurrá. fetrengés közben rádöbbentem, hogy egy rakat emberem hiányolom, akiket már nem is látok idén... aztán belegondoltam milyen lenne ha sosem látnám már őket...
ebben az egészben csak az a vicces, hogy sosem az jön ki belőlem amit igazán szeretnék kifejezni. és kezd lassan elegem lenni. hányni akarok. szarni a világra. így kifejezném magam de ma is csak az aranyos kislány arcom mutogattam. le akarom tépni és elégetni! önmagam akarok lenni, akit annyira utálok. elegem van.
de ez sem az amiről írni akarok.
talán az, hogy mikhez kell folyamodnom, hogy boldog legyek.
lie with me-t újraértelmeztem. széchényit kitanulmányoztam és meghallgattam az immersiont (megint). utána félelmetes hangú mika ragadott meg. furcsa, hogy ő is olyan, akit néha előveszek, pedig pont annyira szeretem mint amennyire más nem....
arról énekel, ami most vagyok. egy nagy szarság, aminek se vége se eleje. nem tudja ő sem kifejezni magát 3-4 percben. ahogy én sem fogom tudni soha. művészkednem kell, mert úgy menni szokott. úgy hallgatóságra találok, mert akkor senki nem fojthatja belém. mint ezen a hülye kis blogon. itt senki nem szól közbe. ez csak az enyém. ez csak én vagyok.
látjátok a végét? van vége? nincs. még mindig nem akarom. se.
és én is majd úgy húnyok el mint pistuka. valakinek belesz@rok a levesébe az pedig a nagy arcmutogatásban nem veszi észre. hajrá.
van egy zene. olyasmi mint én. én hasonulok hozzá. én hasonulok leilához. akarok! meghúzom a vonalat. gusztustalan voltam a hétvégén. írtóztam. azért futottam. nem kicsi ám az a fóti cucc :o
ami meg még úgy poénból eszembe jutott a fagyhalál közelében, hogy a kurvaéletbe nyilatkoztathatod ki olyan nyugodtan, hogy ismersz, ha még én sem ismerem magam?????? nem akarom, de még mindig elnyomom magam. valaki szabadítsa ki ikszet mert jobban idegesít mint valaha!

i want to annoy.
and i'm going to enjoy it.
i've heard it all before.
and i chose to ignore it.
there's someone at your door.
prepare for the TEST.
!!!!...pleh

2011. december 17., szombat

i wanted to know you. i wanted to show you... you don't know me!

confused. lovecomplaining. complicated. haïr être "moi-même"...
elővettem az én avrilem letgo-ját... képtelen vagyok boldog zenéket hallgatni. egyetlen amiben sosem hagytam magam csalódni a tudatalattim. érzékveszteségek... egy nagy láthatatlan cérna mindig bevarrja a "vérző" sebeim. thankmeformusic. éjjelnappal kell már különben elbukom. nem szeretek térden csúszkálni, mert kiesnek a füleseim, ha lóg a fejem. még te sem kényszeríthetsz ilyesmire.

azt hiszem nem szorul magyarázatra miért ezt posztolom.

2011. december 15., csütörtök

szeretem ezt a bolondgombarokonbátyot x) azt ahogy még mindig viszonyul hozzám. pedig nem kevés dolgon mentünk keresztül... régi szépemlékek, amiket sosem engedek. a miénket tényleg soha! mert akármennyire is... a bátyám. és nem bánom ha megtöm a szarjaival mert emlék. mert finom! mert egésznapi nem evés után élmény elenni előle a kajáját aztán nickelbacket bömböltetni. siegheil-ezni. hedszet fájtolni. nyelvetnyújtogatni. oszlopnak nekimenni. cüccögni. baromkodni a Nyolchetvennyolcadikon.. 
fog ez valaha is végetérni? nemakarom.

nem. nem néztem meg a szövegét. ő sem. csak szeretjük ezt a zenét.

2011. december 14., szerda

és fejfájósan is fel tudom idézni a napot, ez szuper!
reggel meg olyan furcsa szarság történt, ami lehet csak nekem az meg én is furcsa vagyok, hogy ilyen érdektelen dolgokra felfigyelek. nekem is úgy kéne mászkálnom, mint az átlag vakembernek reggelente... de én nem fogok, nem akarok! nyitott szemmel élek, és csak akkor hunyom be, ha valami szánalmasat látok és ezzel azt gondolom, hogy nem látom. szánalom, nem? 
lényeg, hogy ma is mint mindig rohanok 106os után. pedig nem kéne mert a 2 perc múlva jövő 34esssel is beértem volna. matek sajnos megvár... 
kedvenc kis utcánkban, aminek mai napig nem tudom a nevét, még jó hogy itt élek 15 éve, már előre lestemgondoltamvigyorgottam. pendulum dübbögött a fejembe és az egész hatás olyan olyan volt....
három ember, három irányból közeledve, háromszor olyan gyorsan mint kellene, 3 századmásodpercre egyik síkban megállt az idő és mi pedig háromszögben léteztünk. mintha egy tökéletes hármasharmónia ááá..
ennek örömére főzök egy teát.

2011. december 13., kedd

el kell áruljam magam.... rohadtul tudom mit műveltek.
és ti csináljátok rosszul!
ami meg ma történt hamarosan felejthető lesz. felejteni, eltemetni, nem érzékelni. nem akarok. mert túl mocskosak vagytok. már itt tartok...
sör?
de Bvel még mindig szeretek találkozni, és nem tekintelek a férfinép aljának. férfiak nehezen tudnak a nőknél alább süllyedni. szóval ne akarj... mégmindig nem vagyok puszizkodós fajta!
meg most épp ez, mert hiába történik meg a fújás-kibeszélés-lekurvázás a piros tollra ha a sárga bögre is egy alaktalankrvanagysúlyosgond az emberiségnek.
pendulumnak köszönhetően egy videójátékban élek szóval potizzatok mert hosszú még a hét!
és ha abbahagytam a sok baromság megfogalmazását áttérhetek a magasztos gondolataim szöveggé formálására. mert a filóesszé jó dolog. mintha 45 percig annyi pénzt gyűjthetnél, amennyit nem szégyellsz. mert ez is egy fajta értékhalmozás. szeretek filozofálni meg blogolni, bár nem megy de jópofadolog. majd megosztom veletek ha visszakaptam. kaptok egy zenét mai fizika emlékére...

középen meg emberirtót fecskendezek, nem sajnállak!
múltakból gyúrunk képet... veled megtörténhet.

2011. december 12., hétfő

utálom, hogy a napjaim általában egyetlen mondat körül forognak...
..."mert minden ember annyit ér, amekkora hiányt hagy maga után."
szóval már nem töprengek. elmerülök. holnap úgyis írhatok egy szar filóesszét. 
mi az érték? leginkább a.....
hatalom. azt hiszem. és én teljesen értéktelen vagyok most. kifogytam. túl sok volt a pendulum. kösz a cd-t htd!
csak valaki rakjon fel töltőre!
the creatures i've been dreaming are coming down
they're changing my future
visions i had buried underground
return as abusers.
igen. ezt a zenét nem csak nekem kellene tanulmányoznom.
hadd gyilkoljam meg, aki azt meri mondani, hogy szar!

2011. december 11., vasárnap

megfogadtam sokmindent. feladtam sokmindent de ma újra megfogadok. és be is tartom. akármi árán is. ma túl sok volt. már majdnem elbuktam, amikor egy apró segítséget kaptam, egy zene formájában. mégis annyit jelentett mint mostanában nemsokminden. köszönöm B és rohadtul sajnálom azt a sok időt, amit bunkómód begubózva töltöttem. 
az első amit meg kell valósítanom, hogy kis erőt veszek magamon és osztálytárshoz méltóan fogok viselkedni... de mert nem kell. én szeretnék. jobban érezném magam. és az a bosszantó, hogy idáig tartott erre rájönnöm, hogy nem lesz attól jobb ha magambafordulok és megkímélem magam a sok hülyeségtől. később mégjobban fogok sérülni, így viszont élek kicsit. elfelejtem a sok szarságot. nyitott leszek mindenre mert eddig is az voltam. csak egy bezárt ajtó, amit elég lassan tettek véglegesen azzá eddig meggátolt. és mint egy szamár ültem előtte. nem tudtam, ha lenyomom a kilincset vajon az éjszaka, ami odabent van meggyilkol-e... féltem. ma megpróbálok nem félni. 
és ha újra ajtókat zárnak be a nózim előtt nem fog fájni. tegnap elég messzire jutottam. kevésbbé értékes embernél tovább is merészkednék. de Őt jobban szeretem annál minthogy eljátszam az utolsó lapjaim. mert Ő akit nagyon! és tőle is bocsánat. pont vele szemben nem kénem és mégis sikerült. csak elszakadt az egyik gomb a jelmezemen. bocsánat....
nem kesergek sohatöbbet, mert egy úrihölgyhöz ez nem való.. max Csnek mert ő más. mindig kell egy más. mint a kedvenc pólód.... a cicásjaim. akkor veszem fel ha lelkierőlöketre van szükségem, de mikor nincs rajtam akkoris előkelő helyet foglal el a szekrényben.
következő de nem utolsó: próbálok normális módon élni. (ezt senkinek nem kell megérteni. nem is azért írom.)
és ami még eléggé foglalkoztat...  mindenkinek vannak félelmei. nekem több is. ezeket nem tárom a nagyszerű olvasottság elé, ha nem baj. elég az az egy, ami mostanság nagyon foglalkoztat. és teszek ellene. mert most ilyen megfogadós kedvemben vagyok. szóval Robiból kihúzok egy büszke vagyok rád-ot!

god knows what is hiding in that weak and drunken heart
god knows what is hiding in those weak and sunken eyes
and nothing will drag you down
god knows what is hiding, in that world of little consequence
behind the tears, inside the lies
a thousand slowly dying sunsets
god knows what is hiding in those weak and drunken hearts
i guess the loneliness came knocking
no on needs to be alone, oh save me
people help the people
and if your homesick, give me your hand and i'll hold it

2011. december 9., péntek

csak pár név... R K E L  nekem mégis sokat jelentenek. de csak a nevek. mert nem.. asszem hagyom az egészet...

két napja ez a szar van az infúziómba pötyögtetve...elképzelhető, hogy ettől vagyok ilyen idiótaálladék...

2011. december 7., szerda

p.e.

furánjó érzés... elborzadóskielégülős...
agyonhajtja magát miközben napok óta alig jutott élethez. és nem érdekli. pár percig azon gondokodik, hogy a jóédesanyukáját annak, aki erre kényszeríti. aztán átcsap megnyugvásba. tudja, hogy ha vége is lesz, egy jó érdekében történik. utána újra kétségbeesés keríti hatalmába: a vég... már nem fél tőle de ma mégis nagyon. szégyengyalázat de sír. sír miközben haldoklik. hányinger kerülgeti és úgy ver a szíve, mint egy jobbféle dupstepzene. egyfolytában a végét kívánja és közben zokog. nem néz segítség után csak maga elé mered, miközben minden izma sajog és belefárad. de csak hajszolja és hajszolja. folytatja és kűzd. utána a tompa üresség jön. ez nem fáj. nem éget. nem hajtja tovább. megáll az idő. nincs vége. ennek sosem lesz. de jobb. teljes érzéketlenség tör rá, és boldog. túlélte. arra gondol, ezek után bármit kibír. talán így lesz. reméli így lesz.

2011. december 6., kedd

hánynitudnéktőlünk

érdekes... ahogy hazajövök múlik a hányingerem. de vajon mitől is?... nem, nem az iskolától. az osztályoMtól. attól, ahogy viselkedtek, amit műveltek egyszerűen undorító. és senki, egy normális ember sincs az osztályban. valahol itt bent mélyen mindigis egy hozzám hasonló lelket kerestem, akivel lehet is valamit kezdeni. és ma ütköztem meg a felismerésben, hogy 34 ember közül elég nehezen találni két egyformát, hiszen az egész világon a párunkat keressük és az emberiség fele úgy hal meg, hogy sosem találkozott vele. hihetetlengusztustalan mód ez a mi osztályunkban előfordul. a hasonmásaimmal vagyok összezárva. akiktől hányok, miközben magamtól is hányok. mert ti lehet, hogy kívülről másképp látjátok, de az én harcom is hasonló a tiétekhez. én is magammal küzdök, gondolkozok, elemzek, analizálok, filozofálok, zenélek, forgatok, fényképezek, látok! és gusztustalan, amit művelünk... össze kéne fogni és lealázni magunkat... gusztustalan a tétlenségünk. gusztustalan, ahogy siránkozunk és gusztustalan a ténykedésünk. gusztustalan minden szavunk. hányadékszar az egész miközben javíthatnánk rajta. undorító a világhozvalóviszonyulásunk... 
haljunk meg, ha nincs igazam....

köszi B. tényleg buzijóó.

2011. december 5., hétfő

kényszerképzeteket kényszerülök beképzelni, amik segítségével egy jobb életet élhetek. és ha még ez sem elég nyilvánvaló bizonyíték arra, hogy sérült vagyok, odadobom elétek az agyam darabjait kivizsgálásra. ja meg az izmaim, amik hiányában még gyengébb vagyok. ha már a kitűzött célok elérése is kevesebb örömet okoz mint manipulálni az agyam?... meglátjuk, mennyire bírom és mikor fog meggyilkolni a másik énem. ez már nem a hazugságok nagyszínpada. itt most én vagyok az áldozat. és a harc. ez a mi küzdelmünk. 
ikszé és ipsziloné.
a miénk!

lidocain után placebo!
és ha már visszakapom az izmaim, elnyomom ikszben az undort ipszilon iránt. 
magamba fojtom magam...

2011. december 4., vasárnap

jee.. így 3 év után kezd minden letisztulni... és sokkal jobb. köszönöm, amíg velem vagytok!
ilyenkedv...semmilyense.

when i'm falling down
will you pick me up again?
when i'm too far gone
dead in the eyes of my "friends"
will you take me out of here?

take me out of here!
feed the fire!
break your vision!
throw your fists up!
come on with me!

2011. december 2., péntek

whatthefck?

non, je ne pense rien. parceque je regrette que tu ne comprennes rien... rien. je suis rien, mais tout le monde... je ne pense pas que.... 
néha jó. néha fura. néha olyanjólenne letagadni, hogy ismerlek. néha nagyon tisztellek, néha pedig elítéllek mert arról prédikálsz, amit nem is csinálhatnál, mert képtelen vagy. mert te is jól érzed így magad. a borzalmak felszínes játékain csorgatni a nyálad. és ezért utállak. ezért utálom magam. mert én is ilyen b@szottul szerencsétlen vagyok. ezért vagy lelkitárszerűségem....
 and don't realize that it won't change a thing
realize it won't change a thing.
ezt ma "mutattad" és valóban jó. kösz.
csak kérlek.. ne essek bele abba, ami a ti hülye körötökben "menő". mert nem akartam tartozni.. de a maival megvolt az esélyem aláírni a halálos ítéletem...
remélem még semmit nem b@sztam el...
ami meg a drámán történt ott is maradt. csak a legjobb dolog volt a 4 év alatt... ezt így bátran. az egész ahogy, amit műveltetek. 
leírhatatlan, megfoghatatlan, irányíthatatlan.
láthatatlan.

2011. december 1., csütörtök

*i'm not a girl.
*you're not a girl? what are you?
*i'm nothing.

let me in ♥

2011. november 30., szerda

tanárnő szerint depresszívek vagyunk.
R szerint ez a kibszottbeteg művészet.
szerintem csak szimplán sérült hülyék...
mindent kihoztunk a reggeli bénaságomból azt hiszem.
jódolog padtárskodni vele. 
néha lelkitárs.
és felnézek rá

2011. november 29., kedd

5

i don't want this moment
to ever end
where every thing's nothing, without you
i wait here forever just to,
to see you smile
cause it's true
 i am nothing without you.

with everything, i won't let this go
these words are my heart and soul
and i'll hold on to this moment you know
as i bleed my heart out to show
and i won't let go.

i don't want this moment
to ever end
where every thing's nothing without you.

2011. november 28., hétfő

nem. csak szánalmas. úgy látszik hétfőn mindig fel kell baszni az agyam...
csak mondottam volt vannak hátráltató tényezők az életemben, amik miatt nem tudok felnőni. pedig veszettül fel akarok. és sajnos vagyok annyira hülye, hogy azt higgyem nem szándékosan csinált dolgok ezek. de tiszta pillanataimban szánakozom. nem utálok csak szánalmasnak találom a kurvakisidiótaszánalmadék kapálódzást. nem vetem meg. ez mások színvonaltalan feladata. hát tessék befelékapdosni, én kurvára nem kérek belőle. pedig én is ugyanannyira szánalmasan kapálódzok és taszítok távolabbra magamtól, mint más "ártani".
végülis kösz.
szánakozás on
unalom off
rohanás on
elegem van on
zene on
hülyeírások on
határtalanhülyeség on
célokat megvalósítani on
+2 planing!
hülyeségek megfejtése on
hülyeségek meglátása on
hülyeségekre válasz on
teiscseszdmegmagad on!

2011. november 27., vasárnap

mikor elkeseredett voltam és tudtam, hogy senkire nem számíthatok (a kivétel persze egyértelmű!) és minden olyan b@szadéksz@rvolt, akkor egy zene ment a fülemben. dúdoltam, mert jobb volt. hadartam a szövegét, hogy emlékezzek. hogy emlékeztessen.

és ez is egy ok, amiért mindenre fogok emlékezni.

hide your face forever, dream and search forever!

nemtudom... nem igen találom a kedvem, hogy írjak...
utálom, hogy ennyire hatalma alá tud keríteni egy film.
lázadni.kitörni.futni.szenvedni.harcolni.győzni.
és a zenék. Bnek még mindig jó az ízlése.
ölnék, ha ilyen hangom lehetne mint ennek a nőnek...

have you ever had a dream?
or is life just a trip?
a trip without chances.
a chance to grow up quick.

open your eyes, open your mind.
proud like a god don't pretend to be blind.
trapped in yourself, break out instead.
beat the machine that works in your head.

2011. november 26., szombat

a múlt... furcsa... most kivételesen nem a marásnyomok apró sebhelyeit tépkedem. a rég eltemetett szépet kutatom elő... és tényleg szép!

ez pedig egyik régi jó zenéjük, amit imádtam... talán egy régi énemhez köthető. amit szintén régen eltemettem mert ciki. ciki volt kicsinek lennem. utáltam. és most sem vagyok húdefelnőtt de már jobb a helyzet. pár év múlva ezt az énem akarom kútbafojtani. és 20 év múlva a gyermekkorom arcát tépném le.
mintha ezzel minden probléma megoldódna...

2011. november 25., péntek

néhanapján érdemes lányokkal is beszélni az osztályból... de csak az olyan félékkel, akiknek van tartásuk és nem tudom ledominálni őket. akiknél nekem kéne hunyászkodni, elvből nem vagy nagyonmegjátszva barátkozok. de ez nem őszinte érdeklődés. G nem menthetetlen és van saját akarta mindamellett, hogy nagyonsok mindent kell még tanulni...
a fiúk pedig még mindig szívemcsücskei... olyan más, hogy mennyivel tisztábban látnak... mennyivel egyértelműbben tudják meghúzni a vonalakat mint ezek a picsák.... mennyivel intelligensebben fogják azt a rohadt alkoholosfilcet ami... ami.
tisztelem őket és néhanapján felnézek rájuk ( már csak a magasságainkból adódóan is)
mindamellett, hogy ők is beleesnek a csapdákba. mindenki. csak a nők nehezebben viselik el, hogy folt esett a fehér kisszoknyácskájukon.

2011. november 24., csütörtök

kicsit, mint mindig elfelejtettem. lefoglalt, hogy túl boldog vagyok....  így nem is kell mondanomírnom semmit, mert remélem tudod! köszönöM♥

2011. november 23., szerda

sok okostojás kedvéért még egy bejegyzést. tisztában vagyok vele, hogy az állarcot 1 l-el írják. hiába vagyok kettes nyelvtanból ez még megy. az oka, hogy 2 l-el írom az teljes mértékben miattam van. mert nekem így tetszik. hadd legyen már ennyi írásszabadságom. és ha még ezen kívül is magyarázatot követeltek : elsőszámú dolog nálam ha épp olyan arcot akarok vágni, ami nem rám jellemző, hogy az állam megfeszítem. ez valóban nem vall rám és nem vagyok önmagam.
már semmi. elmúlt itt belül. mintha egyetlen mondattal kioltották volna a lángot. megszűnt minden életfunkcióm és most csak a széndioxidból redukálnék. persze csak ha sötét van, mondjuk nehezen tudnám elképzelni a következő 6 hónapomat fényes szakaszként.
szia. ez is egy  mondat és milyen súlya van... valakinek csak egy szó és ígéret a viszontlátásra. nekem ma olyasmit jelentett, ami nem biztos, hogy több reményt, több okot ad hinni abban, hogy jobb lesz. hiába a sok szar közhely, hogy a rossz után csak jobb jöhet. itt már nem lehet lejjebb süllyedni. és én büszkébb vagyok mert nekem még igenis van hova süllyednem, lejjebb mint nektek. csakhogy pont ezért vagyok itt ahol, hogy tudjam hol a határ. ha más erre képtelen is, ha másból ez kihalt ez az észrevételezés.
sajnálom, hogy még kapálództok. ez az amit én soha nem fogok, még az után se ami után nagyon kellene. lehet a büszkeség miatt is, de alább akkorsem fogom adni. és ha rájövök, szegényebb lettem valamivel is miattatok, asszem ott lesz az abszolút vége.
köszönöm, hogy ezen kirohanásaim ellenére is van még mellettem valaki.
köszönöm, hogy nem veszek el, és köszönöm, hogy már most vagyok egy kis valaki.
köszönöm, hogy akad aki elismer.
apró önbizalomnövelő tényezők. tényezők vagytok, akik meghatározzák ezt a baszadék életem. nem leszek többé depresszív. felhasználom azt a maradék elraktározott energiám a mindenhez való profi színjáték kidoglozására, mert egyszer úgyis vége lesz, tök mindegy, hogy 20 év múlva vagy holnapután. lehet hogy azt fogadtam nem fogok többé, de ezek után nem kaptok meg. majd csókolgathatjátok az állarcom nyálasra, és 18 évesen a lábatok elé dobom pókerarccal és ha nem is köpök, de köszönés nélkül lépek ki az "életetekből".

2011. november 22., kedd

boldogsághatártalanbalf@szság

miaszarért kell mindenre rákészülnöm? miért nem élhetünk és ténykedhetünk spontán? mert félünk a random dolgoktól. pedig sok esetben sokkal jobb.... nem menekülsz álomvilágba, és nem tervezgeted az életed évtizedekre előre... nem tervezgetnétek még mindig a jövőm. ja és igazán megköszönném, ha nem vennétek semmibe, ha rám is emberként tekintenétek, mert ha nem is egy nagy valaki, de valaki vagyok. és az elveitek. azok kurvára beválnak. mert az egész életetek ezek mintájára ment szarrá. igazán gratulálok. de ezt nem fogom a szemetekre vetni, mert legyetek már ennyire elmések, hogy ugyanúgy magatoktól jöttök rá.... faszparasztság, húúúdeszülőség és hasonló finomságok..
szép 6 hónapnak nézünk elébe... élvezetes lesz.

2011. november 21., hétfő

köszönöm.2

az az egy amit tudok, hogy a büszkeség egy rohadtnagyszarság. de néha nagyon jó bírni vele. és amikor átalakul tartássá, akkor igazán büszke lehet magára az ember. ha lenne mindenkinek gerince talán sosem volna szükség a mostani mocskok eltakarítására használt felmosórongyokra. de amíg így élünk, valaki mindig behány az undortól

"ez csak egy könyv, mégis van gerince"
köszönjük.
köszönöm R.

köszönöm

hát igen.  nem is tudom mit minősít.. büszke lennék, ha odatettem volna magam és keményen kűzdve arattam volna elsöprő győzelmet. de most emberi hibát fogok elkövetni és általánosítok. mesterutca. ahova kb akkora gyökérnek kell lennie az embernek, mint egy 15emeletes ház, hogy megbukjon... kivételesen most nekem nem sikerült bukni, így bőven örülhetek. és köszönömszépen! boldogságomban meg is néztem 3 rész grészanatómit. és még mindig snowpatrol. még mindig make this go on forever. és még mindig szeretem, egyre jobban. és még mindig tudom kívülről, egyre jobban....

és ez a zene annyi mindenre jó. és ez a videó annyi mindenre jó. annyi mindent megmagyaráz, és miközben hallgatod elrugaszkodsz a földtől és repülsz, mert semmi gondod. mintha egész életedben csak annyi dolgod lenne, hogy repülj. hogy szárnyalj. az elméd. a tested. a lelked.
szeretem ezt a filmet mert. mert. erre nincsenek szavak. az egész egy baszttjómassza. nem tudsz kiemelni belőle semmit, mert ez is olyan, hogy külön nem tudod értelmezni. az életben sok ilyen van, amit hiába próbálsz, nem tudod, mert annyira összeolvadtak, annyira egyek, hogy felesleges. talán képtelenség.

2011. november 20., vasárnap

kezdem fejtegetni a dolgokat. próbálok más szemével, ha nem is nézni csak látni. olyan más. olyan egyszerű.... és rájönni, hogy mennyi szerencsétlen ember van. és mennyi ilyet szeretek és tisztelek. mert senki sem tökéletes. én sem leszek, ha legjobban játszom a szerepem. se. aztán ha belerokkanok majd nézhetek a kandalló tüzébe és pityereghetek. nem. most volt elég. inkább bedobom ezt a szar forgatókönyvet és csakazértse azt fogom csinálni amit. ahogy kell lenni. mint, ahogy kívánni sem céltudatosan. ahogy mindigis azt akartam, hogy úgy alakuljon ez az egész szar, ahogy kell. mert ha nem is hiszem, hogy meg van írva, valami szerint irányítva vagyunk. sors? ebben talán hiszek mert mi, ha nem minden valami céllal történik? célsors azmiaz? most a célom az, hogy átmenjek ezen a baromságon. és ha sikeredik, akkor azt fogom gondolni, a sors ezt szánta. akkor jobb ember leszek. valamivel több. ha nem, akkor mindegy.
és a fogadalmak. ha sikerül, megnézem az összes évad házot és grész anatómit. ha nem, akkoris.

"the weight of water, the way you told me to look past everything i have ever learned." ♥
snowpatrol hét on. again.

2011. november 18., péntek

causes.
ami a léted fenntartja, a halálod okozza.
valahogy hullám után.... nagyon nincs mit írnom, mondanom. idő kell feldolgoznom. causes.

2011. november 17., csütörtök

vicc ez a művtöri. ilyen dogát se írtunk még. néha nekem égett a pofám.. de csak akkora garantált ötös, hogy egyszer sem fér rá a tizenegyáááá pofájára
az se gáz ha túl gyorsan diktálja a kérdéseket, ugyanis egy "tancsinéni lassú a net. tessék már várni" kijelentés pillanatok alatt türelemre inti a drága tanárnőt és még a helyes válasz hangos felolvasása, hátha esetleg nem tudja jól a wikipédia, sem ébreszti fel az ekkora művészeket. na én ezért nem leszek ilyen, mert ugyan biztos izgalmas egy álomvilágban élni, de pont abból kényszerülök kinőni és ugyan egyre szarabb, van aki bennem tartja a lelket... és megint csak ide kanyarodtunk vissza. akkor előkerülhet még a nők abszolút gyűlölete. persze csak kivételekkel!
erre pedig egy tökéletes...

maybe if i act like that
but i don't wanna be a stupid girl.

2011. november 16., szerda

nem. ma sem akarok írni.

bő snowpatrol hét sikeredett a snowpatrol napból...

2011. november 15., kedd

felborult az egész mindenem... egy apró kedvességtől kileszek... eddig nem is sejtettem, mekkora baj van velem... köszönöm K, hogy nem hagytál ma.
felborult az agyam rendje is... Cs... átértékeltem sokmindent. egy ilyen beszélgetés mennyi mindent megér nekem... bolond vagyok bár ez nem újdonság. köszönöm Rugóláb♥
köszönöm, hogy veletek ma is egy jobb ember lettem, és nem hagytok mögöttem túlságosan eltűnni...

ez ilyen butazene de szeressük

2011. november 14., hétfő

annyi mindenről írhatnék... de se erőm, se kedvem. annyit azért mégis: kedves, hogy segíteni akartok, de lehet jobb, ha nem teszitek. csak a szánalmam váltaná ki. és eddig egy embert sikerült újra szeretnem ezen érzelem után. talán ő.... ő kell. mert minden ellenére szeretem és ez is, ami miatt még élek. köszönöm, hogy még mindig vagy nekem... különös ez a kurvaélet. a semmi, ami felé terelget, mindig valami.... csak tudnám mi a célja. mi a célom. egy biztos: ha te sem lennél a tudat ölne meg. az, hogy egyedül kell szembenéznem a szarokkal. de egy farkassal az oldalamon már tűnik kevésbbé ijesztőnek...
és a cuki osztálytársaimnak pedig üzenem " valahogy azt súgja az ösztönöm jobb, ha magamba költözöm." lányokra ez méginkább, ja de nem. nincs még eléggé elegem a picsogásotokból. mindamellett, hogy magamban én is ezt teszem, de sosem vallanám be. hupsz 
férfiakat vagy senkiket. annyira nem leszek egyedül sosem. 
köszönöm jól vagyok, csak fáradtan. de tervekkel és alkotási vággyal tele. majd ha nyugodtam egy életet, kiadom magamból. holnap hajnalban. rajzfakt ♥ és az legyen a legnagyobb gondom, hogy melyik kedves zenekarom zenéjét tömjem a fülembe.

2011. november 13., vasárnap


hát.... ezt még sosem hallottam de gyönyörű... Blue♥
és igen. fasza volt!!! 
merciM♥

2011. november 12., szombat

nem fogom elmagyarázni, mert azt szeretném, hogy te is annyira legyél magadra utalva, mint ahogy engem hagytál magam mögött elveszni.
manapság kedvelt kifejezőeszközöm lett ez a "magam mögött hagyás". de csak azért mert igaz.

2011. november 11., péntek

sohajobban.

2011. november 9., szerda

pics are forgotten...



 Ntől ♥
friend
..
i am not here
i'm just a silhouette
you will never
ever ever forget

2011. november 8., kedd

furanap. olyanfuránjó.... elgondolkodós. és rájövős, hogy hiába keresem az okot, nem lesz se jobb és nem tudjuk visszapörgetni az időt se. és nem tudok tenni úgy se ha ismerem minden baj okát. vagy nem akarok? ez más kérdés. és szeretnék nem foglalkozni vele... de mindig keresztezni fogják útjaink egymást... és ha nem szeretnék foglalkozni vele? de szeretnék valamit tenni.
lyukat vágni a kádba.

2011. november 7., hétfő

akkor majd ma... pedig Julienemről akartam írni, de holnap...
miközben P.vel beszéltem rájöttem pár dologra.... igazából azt hittem blogolok és "magasztos gondolataimmal" elárasztottam..
a: igen... és vannak kivételek, akik ilyen korra is megérnek... bár nekem is kinyílt volna már akkor a szemem... és nem csak a hülye majmolás ment volna, ami miatt most szenvedhetek. mert nem akarják azt az énem elengedni. én pedig szakítanék vele. de valakinek úgy kellek....
valóban ilyen egyszerű lenne a probléma? hónapok óta ezen agyalok. mélyen belül sosem változtam. talán csak láttam pár évnyi dolgot. talán csak tapasztaltam pár évnyit. de talán csak az arcomon jelent meg pár ránc..
najó...
komolyan.
a baj az, hogy már én sem vagyok az aki. és ha ezt más nem bírja elviselni nincs miről beszélnünk. engemet azért szeressenek aki vagyok. ne akinek játszom magam. és az a pár, akit engedtem, az tudja. valójában én sem vagyok olyan, amit más lát. amit más akar látni. bár az lennék. és szörnyű dolog. de lehet egész életemben játszani kényszerülök. és a végén megváltás lesz a halál. mint drága Julienemnek...
és hogy mi a megoldás?
x....

and if you don't believe me
just put your hands on me...

2011. november 6., vasárnap

nem. mámma nem szeretnék prédikálni. 
csak fáj... 
gondolom nem látod. mert csukva van a szemed. 
mert nem akarod látni. 
megértem.
snowpatrolnap...

i want so much to open your eyes.
cause i need you to look into mine.
get up. get out. get away from these liars!
tell me that you'll open your eyes...

2011. november 5., szombat

donnóváttúdú... 
Julien ♥

2011. november 2., szerda

[she loves her mama's lemonade,
hates the sound that goodbyes make.
she prays one day she'll find someone to need her.

she swears that there's no difference,
between the lies and compliments.
it's all the same if everybody leaves her.
and every magazine tells her she's not good enough,
the pictures that she's seen make her cry.
and she would change everything, everything just ask her.
caught in the in-between, a beautiful disaster,
and she just needs someone to take her home.
she's giving boys what they want, tries to act so nonchalant,
afraid they'll see that she's lost her direction.
she never stays the same for long,
assuming that she'll get it wrong.
perfect only in her imperfections.
she's not a drama queen,
she doesn't want to feel this way, only seventeen, but tired.
she would change everything for happy ever after.
caught in the in between, a beautiful disaster,
but she just needs someone to take her home.
'cause she's just the way she is, but no ones told her that's ok.
and she would change everything, everything just ask her.
caught in the in-between, a beautiful disaster,
but she just needs someone to take her home.]
seule. fuckin seule...
nothing left to do...
azt hinném, talán. de nem. és egyre szarabb lesz. és nem katasztrófa. de az. mégis. az kell, amit nem kapok meg. és ami a kezeim közt, arra nem vágyom.... te! ti!
so fuckin hard....
nídjú lájk...
alkotódott

2011. november 1., kedd

átadom magam. és már nem úgy értelmezem, már rég nem úgy, hogy neki megadom -adtam- magam. az érzésnek. csak sodorjon. csak élvezzük. csak csak csak. szeretem. nagyon. nagyonnagyonnagyon! nem tudom miértmeddighogyanhovátartva. csak jó. nagyonjó.
és egy valami még. az ok, amit mindig, oly sokszor ismételgetek. akármi is legyen, én biztos nem leszek olyan, mint a ők. ezért születtem ide, hogy különb legyek. és ha nehéz is, ha még seholsem tartok, igyekszem. nagyon...


i don't know which way i am going
which way river gonna flow
still got such a long way to go
in that light, it's your eyes
i know, i swear, we'll find somewhere the streets are made of gold
but let's fly, split the sky
but that's all right, sometimes, sunlight comes streaming through the holes.

2011. október 31., hétfő


before i die i want to live...
beteg. 7 hónap múlva kigyógyul...

2011. október 30., vasárnap

4.2

find me here
speak to me
i want to feel you
i need to hear you
you are the light
that's leading me
to the place where i find peace again

you are the strength, that keeps me walking
you are the hope, that keeps me trusting
you are the light to my soul
you are my purpose, you're everything
cause you're all i want, you're all i need
you're everything,everything
everything

2011. október 29., szombat

4

soon as possible

2011. október 28., péntek

stand up for something
even if it means standing alone...

2011. október 27., csütörtök

miért érzem úgy, hogy felnőttebb vagyok anyámnál? és nekem ég a pofám, hogy nem lehet vele KOMOLYAN beszélni.

i don’t wanna hear you say say say say say say say it
now you’re messing with my pride...
még mindig nem tudok mit mondani...

2011. október 26., szerda

majd nyilatkozok ha tudok....
most még minden szar. és zavaros....
bolond....
nicebridge. suicideherself...thanksforpicture

ez meg ilyen nagyonbetegkurvajó

2011. október 25., kedd

szánalmas vagyok.... a fáradtság ennyire hatással van rám... önkéntelenül... de legalább megcsináltam a rajzbigyót.
sok apró lelkiállapot

2011. október 24., hétfő

véleménynyilvánítás.
én ma reggel megtettem. le is húztam. takarítottam is. be se mentem.
ha nem is felnőttként, de kultúráltan... ja túl nagy kérés. nem is kérek. igaz is.
ami pedig rám vonatkozik... talán nem bújok a jelzők mögé, amiket rámakasztgattak. vagyok, aki vagyok. ha nem is ismernek sokan, mert a jelzőim riasztó vörösen világítanak. vagy pont ezért ismernek sokan. háát már elértem valamit... és ha pedig "live alone, die alone" lép érvénybe, büszkén fogok úgytenni.
de lenne még egy valamiféle vélemény: semmire nem mentek, és szánalmas. ha érdekel is, oly kissé, hogy már engem zavar... hánynom nélkületek is kellett.
az egész világ egy nagy szánalom.
én pedig befejeztem. ki akarok lépni a szánalmas körökből. és ha nem akarok tartozni sehova, megtalálom a helyem. ennyire vagyok talpraesett. nem kell félteni köszöniszépen.
utolsó siránkozás volt, mert ez szánalmas...
circles
life.
m.s.
so easy to loose.
to be lost.
to be dead.

2011. október 23., vasárnap

b@sszátok meg!

you shoot me down but i won't fall
i am titanium!!!!!

2011. október 22., szombat


really. worst song ever x)

2011. október 20., csütörtök


be friends.... haha
kicsitvoltcsakbesírósfilm. 
kicsitvoltamcsakszétesve. 
kicsitakartamcsakénisottazonnalmeghalni....

2011. október 19., szerda

jeee.... ismét bőgve pötyülök. éljen az érzékenység. éljenek a hülye érzelmek. éljen a komplikáció. éljen az, hogy egyedül vagyok. éljen az, hogy mindig. éljen, hogy bátran írom. éljen, hogy gyerekes vagyok. éljen, hogy meg akarok változni. éljen a tehetetlenségem. éljen a hülyeségem. éljen a szerelmem. éljen, hogy szeretlek. éljen, hogy fáj. éljen, hogy remegek. éljen, hogy hányok. éljen, hogy bőgve-remegve-hányok. éljen, hogy... semmi.
deception-t kell nézzek. attól jobb.

2011. október 18., kedd

bár mindent olyan könnyen el tudnék intézni, mint ahogy ma tettem. ilyenkor szópráúdofmíííí
g: kire vársz?
a: nem rád.
g: miért vagy morci?
a: még mindig a pár hónapos produkciód miatt. csácsá!

2011. október 17., hétfő

lélekmegerőszakolás

ilyen

látok valamit amit te nem, hogy
szépen lassan mindenünk leépül
nemsokára elmúlik a nyár
minket egytõl-egyig felzabál az élet
ezután mi vár? 
a saját fegyvered végez veled, aki látott téged tudja, milyen vagy
a véredben van az élet, mégis fejjel lefele a sárban végzed
meghalsz naponta kétszer, látod magadat a mûtõasztalon
bolonddá tett a kényszer hát én tudom, hogy milyen és a választ is tudom
a heroinnál meg a fegyvernél is durvább ha megerõszakolod
a lelkedet, ahogy én teszem és miattad teszem hidd el nekem.

2011. október 16., vasárnap

soooooo fuckin wanted
nekem sosem sikerül...
de fő az igyekezet..

2011. október 13., csütörtök

camaradedeshit

dicsőségemre váljék, hogy nem törtem ki francián. pedig nagyon érik.... de felnőttem. öö.. felnövök! szóval igen. ha provokálsz nem támadok vissza. mert felnövök! majd rájössz, milyen nevetséges voltál. és akkor majd kiröhöglek. addig még azt sem. mert nem ítélkezünk. nem találgatunk. ha nem ismerlek békénhagylak. nem akarlak ismerni, akkor méginkább. az, hogy össze vagyok zárva pár, általam ismertebb és sok soha nem ismert "idegennel", nem jogosít, hogy ismerkedjek. nem vagyok elveszve. csöndben vagyok és ami információt "kicsalok", azzal elvagyok. véleménytalkotok de csak arról, amit saját szemmel vagy füllel érzékelek. tolerálok. tolerálom hogy te nem tolerálsz. sajnos ez van. az, hogy gyerekek vagytok. és nem tudtok kinőni a szarból. valószínűleg nekem sem sikerült még annyira, amennyire láthatnám más talpát. de ha belegondolok azon kívül hogy azt hiszed, mert azt hiszed, húúúde.... igen. ennyid van! akkor hidd el és gyerekeskedj. nem szájkaratézok. csöndben tűröm, hogy "alázz". majd ha az én (ami másoknak tragikusabb, ezért sem fogok sírni) életem éled, meglátjuk, hogy viszonyulnál. és bár igazam lenne, és csak korai klimaxolnál... nem. ez a szánalom maga. ennyit megengedhetek magamnak... bocskösz. és pedig azt hittem, az elvált szülők gyerekei hamarabb felnőnek. siess mert ez is egy verseny!

2011. október 12., szerda

meaning!


i've spent so much time throwing rocks at your window
that i never even knocked on the front door
i just might lay myself down for a little more than i had the last day
the last day
wait a time to spare these lies we tell ourselvesthese days have come and gone
but this time is sweeter than honey.

azt hiszem felnőttem a feladathoz.

2011. október 11., kedd

...no sleep, more stress...
fuck... that's not good.

2011. október 10., hétfő

nagy igazság... köszönöm vib! ♥
"a szerelem mindent pótol, de a szerelmet semmi sem pótolja"
már csak azért fogom sajnálni... mert szeretem annyira, hogy bánt, hogy.... sajnálom...
de néha jobb, ha egyszerűen csak engedünk embereket kilépdelni az életünkből.... még ha tudom is, hogy nem ez a helyes. és ha nem úgy lesz, akkor elértem valamit....


do you remember when we didn't care?
we were just two kids that took the moment when it was there
do you remember you at all?
another heart calls
i remember when we stole the night
we'd lie awake dreaming 'til the sun would wash the sky
just as soon as i see you
didn't i didn't i tell you
as deep as i need you
you wanna leave it all
talk to me
i'm throwing myself in front of you
this could be the last mistake that i would ever want to do
all i ever do is give
it's time you see my point of view
i'm sorry
so what?
but you don't think i've said enough
i'm sorry
i don't care
you were never there
all you want is to figure it out
and god knows i do too
what can i do?
say it's true
i'll never ask for anyone but you
ez jó kusza lett. kap egy ölelést aki megfejti

2011. október 9., vasárnap


ez is bszottjó. és erőt ad. időt gondolkodni. agyat gondolkodni. problémát kifejteni. megoldást találni... haha. mindegy. 
people are strange!

2011. október 8., szombat

olyan felszabadult, minden rendben, problémamentes érzés... jó.... bár ténylegesen olyan is lenne.... sosem fogjuk megérteni... aztán majd egy idő után nézni fogunk... mert tudjuk, hogy ez lesz a vége...tisztán látjuk, mégsem akarunk tenni semmit... igazán jó bátyám voltál! köszönök mindent! van még pár percünk.. use it!!

2011. október 5., szerda

minden kétségem elszáll, ha meghallom a hangod :) mert addig kell örülni, amíg vagy. nem érdemes egész nap depizni. ráér majd ha már....

2011. október 4., kedd

cs♥


i walk to the borders on my own
to fall in the water just like a stone
sokatmondó.gyönyörű.
és ha még te sem leszel, akkor tényleg egyedül leszek.
akkor végleg vége lesz.
akkor önző leszel.
akkor utálni foglak, annyira, mint te engem.
akkor fogok összeomlani.
akkor nem leszel sehol.
akkor boldogtalanok leszünk, és úgy halunk meg.
akkor foglak igazán hiányolni.
akkor foglak igazán szeretni....

2011. október 3., hétfő

kiéltem magam



angyalszárny
túlsúlyos árnyék...
igazán vicces
f. a.....
kinek mi
o.O
far.so far. far away. so far away from here
globwarm
úgytenni mintha....

2011. október 2., vasárnap

valóban azt akartam, hogy ez a blog "szent és sérthetetlen" legyen.... de sajnos ezt idáig bírtam ki. nem vetted észre? hogyan is? én nem akartam, hogy észrevedd. szépenlassan ez a köd teljesen körülvesz és eltévedek benne. bár látnék, bár segítene valaki. de ilyet el sem várhatnék, mert én sem láttam, talán mert nem akartam. de ezt sem siránkozásból írom, csak azért, mert, mert.. nemtudom. talán. talán. nem. nem!

i never said thank you for that
now i'll never have a chance
and if you were with me tonight
i'd sing to you just one more time

2011. szeptember 30., péntek

vonzott


szépenlassan.

2011. szeptember 29., csütörtök

3

summer says it's goodbyes
and darkness covers
we find shelter
our own place to hide

as the night comes in
dreams start their drifting
and you hear
a lullaby
ooooooh
a lullaby
you and i

worry slips away
it don't know your name
it don't know where to find us

2011. szeptember 28., szerda


betegen sokatmondó.... 
végre szóhoz tudok jutni.... talán legszarabb nap. talán vége. talán elegem van. majdnem meghaltam. majdnem összetörtem. majdnem robbantam. majd eldöntöm. majd elgondolkozom. majd tudni fogom. minden jó lesz. minden elrendeződik. minden megoldódik.

2011. szeptember 26., hétfő

muszáj váltani... kettesbe? de miért? a Busz is csak nehezen tud. akkormeg?

idő kell megszokni. neked sem megy. akkormeg?

non.... akkormeg?

2011. szeptember 25., vasárnap


hangulat...


hírnevet köszönni.
nem rossz dolog ám, hogy megelőz.
igazán nagyszerű. emberek. ezekután várd el, hogy.. a semmit!

2011. szeptember 23., péntek

autó egy szerpentinen

tékozlóangyalamagasbanböffennincsbajnincsharagbansenkivelgédúrbanzúgjákafákonakabócákhogylássezercsodátlássezercsodát

2011. szeptember 21., szerda

azt a beleélősújongóshülyefejem...
nemtudom úgy igazán mit írhatnék...
suliról? emberekről? érzésekről? nemtudom....
legyen a kurvanagy szerencsémről szó
szóval így 3. hete nem tanulok semmit mégsincs egy rosz jegyem se. ami késik nem múlik, mi?... ja...

ez meg csak úgy jó

2011. szeptember 20., kedd


furcsanap...
antiszociálódós.zenélős.tanulásleszarós.gondolkodós.balkézzelírnitanulós.megtagadós.zabálós.elhatározós.
valamire jutós.

2011. szeptember 19., hétfő

quel fois?

hányszor.. hányszor? hányszor megfogadtam....
hányszor?? hányszorrr??? hányszor megszegtem.
hányszor? hányszor? mondd hányszor kell még?
lassan. nagyon lassan. éppenhogy. egyszercsak....
...megunom!

2011. szeptember 18., vasárnap

^^
3
copy

2011. szeptember 16., péntek


drámaóra....
nem tehetem meg, hogy utáljalak, de megtehetem, hogy kerüljelek.
nem tehetem meg, hogy kitörjek, de megtehetem, hogy lázadok.
nem tehetem meg, hogy így érezzek, de te megteheted.
nem tehetem meg, hogy örökké kussoljak, de megtehetem, hogy csak annak és annyit mondjak, amennyit szükséges.
nem tehetem meg, hogy örökké tervezzek, de megtehetem, hogy beleszólásom legyen a dolgokba.
nem tehetem meg, hogy szerelmes legyek, de megtehetem, hogy örökké szenvedjek.
nem tehetem meg, hogy egyszerűen becsukom a szemeim, de megtehetem, hogy nem látok meg semmit.
nem tehetem meg, hogy befogom a füleim, de megtehetem, hogy nem akarok meghallani semmit.
nem tehetem meg, hogy kiszállok,
.... de megtehetem, hogy kiszállok.

2011. szeptember 13., kedd

lehet kopizós picsának hívni de az egyéniségem nélkületek képtelen vagyok összerakni. mindenkimből egy kevés. szóval bocs.
kékhaj
kékéz
majdnem tökéletes nap. majdnem. csak a betervezettnél mindig kicsit másabb... majdnem más. majdnem olyan. majdnem önbizalmas. majdnem mindentfelejtős. majdnem okés. majdnem nem fejtelebeszélős...
"...mindannyiunkban két én, két tudat lakik..."

2011. szeptember 11., vasárnap

hm.. valami baj van velem. művészkedtem de nem ment.... elbolondítottak...
szar
szar
 nem is folytatom...