furánjó érzés... elborzadóskielégülős...
agyonhajtja magát miközben napok óta alig jutott élethez. és nem érdekli. pár percig azon gondokodik, hogy a jóédesanyukáját annak, aki erre kényszeríti. aztán átcsap megnyugvásba. tudja, hogy ha vége is lesz, egy jó érdekében történik. utána újra kétségbeesés keríti hatalmába: a vég... már nem fél tőle de ma mégis nagyon. szégyengyalázat de sír. sír miközben haldoklik. hányinger kerülgeti és úgy ver a szíve, mint egy jobbféle dupstepzene. egyfolytában a végét kívánja és közben zokog. nem néz segítség után csak maga elé mered, miközben minden izma sajog és belefárad. de csak hajszolja és hajszolja. folytatja és kűzd. utána a tompa üresség jön. ez nem fáj. nem éget. nem hajtja tovább. megáll az idő. nincs vége. ennek sosem lesz. de jobb. teljes érzéketlenség tör rá, és boldog. túlélte. arra gondol, ezek után bármit kibír. talán így lesz. reméli így lesz.
