 |
| ilyen |
látok valamit amit te nem, hogy
szépen lassan mindenünk leépül
nemsokára elmúlik a nyár
minket egytõl-egyig felzabál az élet
ezután mi vár?
a saját fegyvered végez veled, aki látott téged tudja, milyen vagy
a véredben van az élet, mégis fejjel lefele a sárban végzed
meghalsz naponta kétszer, látod magadat a mûtõasztalon
bolonddá tett a kényszer hát én tudom, hogy milyen és a választ is tudom
a heroinnál meg a fegyvernél is durvább ha megerõszakolod
a lelkedet, ahogy én teszem és miattad teszem hidd el nekem.
