hát jó rég pötymörögtem...
mert nem is tudtam mit írjak...
ezeregy dolog közül szégyen, hogy pont a blog legyen az utolsó. lehet ezzel is indokolható a lelkiállapotom.
vagy a hormonok.
vagy más.
vagy pont az ezeregy dolog.
színeket megálmodni. elválni. akácfába rohangálni és tépni a hajam. tanulni törit. túlélni a törit. próbálni nem megbukni törin. megírni a franciát. tanulni a franciát. nem egésznap a telefont nyomkorászni. nem elaludni fontos dolgok felett és mellett. táblázatokat készíteni. élhető életet készíteni. nem éjjel hazajönni hétköznap. 
köszönöm kedves embereknek aki tegnap megakadályozták, hogy még aznap hazajussak.
öröm kizökkenni és nem aludni 9 órát. és meghalni.
de megmentő szerda 4 óra. legörömebb.
aztán fetrengni a mentormárka autóban és coldplayre és snowpatrolra vergődni. öröm.
hazarohanni mert jólesik és mert Gary hangja hajt előre. öröm.
aztán fetrengni a jegyzetek közt is öröm. 
csak ne menjen sétálni az agyam.
mondjuk amúgyse tudna.
ez a sok álendorfin elvonja mindentől a figyelmem.
azt hittem elkezdem élni a J féle ipszilon életem. és igyekeztem. de tényleg!
féltem nem fog menni. ahogy neki sem.
gyenge nők vagyunk akik méggyengébb férfiakkal vannak körülvéve és megáldva.
azt hiszem új értelmet nyert ez a zene is.