és ismét csak magamban bőgtem.
de öröm mert kezd összeállni az egész. és nem érdekel jövő héttől ha sátraznom is kell a szoba közepén onnan engem a jóisten se fog kirobbantani!
csak érezni a harmadik kulcscsomóMat a zsebemben.
csak nézni a denevéreket az erkélyeM alól repdesni.
csak elképzelni hány szempár leshet be az ablakoMon keresztül.
csak áááá boldogság.
és lassan elfogadom ezt az ajándékot.
mint a hívő ember ha nem a kertjébe csap atyuskájuk haragja.
és majd egyszer én is rájövök mi is jó ebben.
majd ha kevésbbé lesz sok kérdés a fejemben és az érzelmeket is tisztáztam.
hogy tudjam mi a szánalom. a hiány. a szeretet. szerelem. köszönet. hála. öröm. és boldogság.
és kevésbbé fogom a napjaimat undorral élni.