2011. május 29., vasárnap
csodálkoznak, hogy miért nem bízok senkiben. hát ezért drágáim. mert ha valamit is elmondok rögtön támadtok. mert kicsi vagyok és befolyásolható? a faszt. meghallgatom, de soha ebbe a geci életben nem fogadok meg semmit. mert ez így jó. és igen, önfejű kis hülye picsa vagyok, de még ennek tudatában sem fogok jó irányba változni. kifelé mászni a gödörből sokkal nehezebb, mint zuhanni lefelé, érezni a sötét tornádót, ami felkap, végül taszigál egyre mélyebbre. lehetséges, hogy sosem leszek már kint ebből, de mindennek az alján is érezhetem királyul magam. aztán jön a szuper megoldóképességem, utána oszthattok tanácsokat. lesz ki megfogadja. és ezzel nem titeket hibáztatlak, nem is szidlak. szeretlek titeket, de tényleg nem kell sem az, hogy szánakozzatok, sem hogy szárnyaitok alá vegyetek. 364 napot fél lábon is kibírok. addig semmi hülyeség. utána félthettek..