szeretnék hinni a horoszkópoknak.
de így inkább nem.
inkább alkotok egy mesét.
történt egyszer hogy egy pici ikerpár talált magának egy mérleg társat.
mindenki azt mondta, ő igen, való hozzátok. van két nagy tenyere amin hordhatja a popótokat.
de nem hittek az embereknek. továbbálltak.
próbálkoztak egy ikerpárnál, de nem tudták eldönteni kinek melyik fél kell.
majd belebotlottak egy oroszlánba, aki mélyen megérintette őket karmaival.
elrabolta és fogva tartotta a lányokat. kis idő múlva viszont megérezték a nyári szellőt és mosolyogva kihátráltak a barlangból.
elvesztek.
tudván, hogy az oroszlán barlangjában nyaldossa sebeit arra merészkedett egy kos.
a lányok jó lehetőséget láttak arra, hogy a hátán majd eljutnak egy darabig.
minél messzebb az egyre dühödő oroszlántól.
de a kos csak nem akarta őket letenni, hosszú idő után sem.
nem baj, gondolták, szép helyekre és biztonságosan halad a kos.
megszerették puha hátát.
arra viszont nem számítottak, hogy egyszer minden út véget ér.
hiába akarták visszatartani a kost, az csak nekiment az előttük álló falaknak.
a lányok leestek és azóta is a kos kapkodó patái alatt szenvedik el kisebb- nagyobb sérüléseiket.

jaaaj már megint csak a picsogás.