2014. augusztus 12., kedd

kedvem támadt ironikus burkoló cukormázat forralni.
amibe belekeverek pár aranyos ismerőst.
a hajukat levágtam mert a csontjaik pont elegendő zselét képeznek.
többszínű díszítés lesz a tortámon.
amit már tudom is kivel etetek meg.
nagyot nevetek miközben az első falatot lenyeli és a bosszúm felölti testét.
így magam mellé állíthatom azt, akit a pokol legmélyén sem látnék viszont.
babusgatnám napestig.
ja amúgy lovagolni akarok már pár hónapja.