2012. október 11., csütörtök

öröm volt egésznap mosolyt hallgatni.
főleg mert leszarom sztálint. az elkönyvelt rossz emberek nem érdekelnek.
öröm volt büszkének lenni magamra.
öröm volt bunkózni.
most pedig öröm hiányolni.
nagyon hiányolni.
és amiért hiányolok nem valami hülye bosszúból vagy nem tudom már mi ez a cicaharc de jó lenne abbahagyni.
arra ki gondol, hogy egyes embereknek akármennyire is úgy tűnik nincs de mégis van saját akaratuk.
Sz már legalább egy hónapja rágta a fülem, hogy segítsek neki tiltani.
igazából nem is tudom miért voltak ismerősök.
ha már beadtam a derekam ne tiltsunk az olyan bunkó dolog. unfriend mindenkinek sokkal jobban esik.
főleg ha két ember nem is volt ismerős. azoknak nem fáj.
akkor ne is fájjon.
nekem is van saját akaratom és nem daccccccccból. egyszerűen ami bunkóság az bunkóság alapon viszonozva.
de lehet csak én élek fogalomzavarban. valaki elmesélhetné nekem mi is az az ismerős.
megköszönném.
és a meglepő, hogy még csak fel sem háborodtam :DD azt hiszem javulok.
és büszke vagyok. és boldog még ha mosolyt is kell ehhez hallgatnom.
valamiért punnany tényleg mindig segít. még nyár elején is amikor még nem is volt nyár.
pedig akkor még volt zsém...
hát hiányozni fognak. J jóféle ízlése...
hiány.
hiány...
utállak! kibaszottbetegség.
aki meg még így is nézegeti a blogom szólhatna, hogy itt ne legyek pánikbaesve.
megköszönném. de lehet hogy nem érdekel. inkább nem érdekel.