mikor blog nékül megáll az élet. hiányzik. az egyetlen ami igazán. szarok magasról a fészbúkra érdekes módon aki meg akar az megtalál anélkül is. meg mintha hiányozni is a sok paraszt. és mindig amikor írhatnékom támad nem lehet.
mintha nem tehetnék meg dolgokat.
utálom a kötöttségeket. sosem szeretnék függni egyéb dolgoktól.
mégis függök az élettől...
és elgondolkodok néha. 
mi lenne ha megszűntetném ezt a függést...