sokszor eszembe jut mi minden elől menekültünk azon a nyáron
először én
utána te
aztán nem volt hova menekülni tovább
azt is mondanám végig magunk elől menekültünk
gyermetegen kacarászva
le a normafáról
néha hallok rólad
aztán sokáig nem
mint a cigaretta
beszívom a füstöd majd kifújom
hagylak égni
de a tüdőmben örökre ott a nyomod
túl sokat töröltem vissza ebből a bejegyzésből is.