ma éjjel empatikus voltam.
2 kedveskét is simogattam miközben kiokádták az életüket.
pedig a hátam közepére kívánom mostanság az embereket meg az életet.
néha azt kívánom bár volna időm agyalni a fasságokon.
aztán belebotlok a nappal padon fetrengő részeg exembe a széllen
minden empátiám kihányom és kikerülöm.
pedig.
de örülök hogy nincs időm agyalni.