ha össze kéne fogalmaznom a két évvel ezelőtti napot ma már nem tudnám.
valami jó volt benne.
az hogy elkéstem az elsősegély oktatásról.
az hogy végigszenvedtem 4 órát.
az hogy utoljára láttam a kresztársaim.
az hogy aznap vásároltam utoljára a jeansclubban.
az hogy 3órakor extradobogó szívvel másztam moszkvatérre.
az hogy 4-5 órára elfelejthettem magam.
az hogy boldog voltam.
az hogy szerelmes lettem.
igen szerelmes lettem. nem túl tartósan de az voltam.
boldog is.
néha hiányzik a szép időszak.
de lehet csak az hogy kicsi voltam és őszintén beleszerelmesedtem valakibe.
akkor még értelme volt a kedvesM kifejezésnek.
nem sokáig.
2013 június 29én már jó.
már nem fáj egy percre sem.
csak fura ha szembejön velem az utcán.
de talán már az sem.
