már 15 éve nem.
mert az emlékek pont annyira fájnak mint a mai kudarc.
a széttépett könyvem. szőnyegen gipszezni öröm. utána veréstkapni méginkább. sarokban végigülni. a sok hülye pasi. a sok hülye francia aki miatt anyám dolgozott.
de most már nem baj.
mert vannak akik még meg tudták menteni.
és köszönöm!
 |
| ♥ |
