ezen még mindig bepisilek.

van ez a rókás zene.
megkérdőjelezném hogy vajon a hallgatásakor eszembejutó ember inspirálta a srácokat.
nevetnék. nevetek. nagyon.

az olyan felemelő mikor az expasim tilt. felold. töröl majd bejelöl. másfél év után.
de hát vannak nagyobb kérdések is az életben..
amik esetleg jobban érdekelnek.

elmentem dubstepbulájra.
a hubertus még mindig nem finom.
de nem gondoltam hogy éjfél előtt hazaérek.
meg nem volt jó nem K miatt..
egy zene ennek az estének emlékére.
igen elképesztő hogy a tömeg közepén a dübörgésre dülöngélve ez a dallam volt a fülemben.

hazajöttem mert...
kurvanagy mocsok van itthon.
ja meg mert szarul vagyok.
de legalább nem ájultam el a honvédkórházban.

sosem lesz vége.
bár a kibaszott fánk ne fogyna el.
az miértnem?
kurvaapját.

2 órát gubbasztani a fürdőben nem is olyan megerőltető...
coldplaytdúdolva méginkább.

kialudni magam. felemelő. mégha az 11 óra is.
mégha az a nap közepén is történik.
aztán hajnalban felkelni és csak reménykedni hogy a film amit vallástöri helyett nézek kevésbé unalmas.
nem sikerült jól választani...
de ezt legalább jól ki tudtam.

mostanában sokat fáj a fejem. biztosan a hatalmas mennyiségű tudástól...
hahahahaaaa.

....de ma inkább mégsem megyek.

tetszik ez az oskola.

mikor meglátom egy ismerősöm posztját benne a csajával és a tesójával poénkodni..
de legalább A-t bírtam.

minagyot röhögtem mikor megtudtam jövő pénteken még arra a 1,5órás megerőltetésre sem kell bemenni.
wow.

arohadtéletbe az államkincstárral.

meg a kormányablakkal.

meg a sok cigánnyal és ingyenélővel.

ha feleannyi ügyintéző ablak lenne mint dohánybolt pesten.

boldoglennék.

és nem basznám el a péntekem.

csak irigyek.

csak irigyek.

irigyek!

ahogy én is.

négyhónapja először konditeremben.
jobban hiányzott mint a kenyérfogyasztás.
vérgáz.

akárhányszor meghallom ezt a zenét szin fog eszembe jutni.
vajonmiért... éljenatiszapart!

megkértek hogy ne barátkozzak pasikkal.
P padtársság. ezaz.

márványsajt paradicsommal.
csemegeubi joghurttal.
köszönjük anita.